With Faith, For Society

Author: admin (Page 1 of 2)

Hungarian COVID Law Available in English

Christians Associated for Democracy has translated the 2020 Hungarian emergency act on “protection against the coronavirus” into English. The English translation of the law can be downloaded here.

Share Button

2018 Draft of Hungarian Church Law Available in English

Christians Associated for Democracy has translated the most recent (2018) draft of Hungary’s law on the legal status of churches into English. In 2014, the European Court of Human Rights (ECtHR) found that the current church law violates the right of religious freedom. The new draft of the law is intended to address the shortcomings of the existing law. However, the bill still appears to preserve that law’s most objectionable features.

The English text of the law can be downloaded here.


Share Button

Christians Associated Publishes First Issue of Principium


principium coverChristians Associated for Democracy published the first issue of its English-Hungarian language journal, Principium, this January.  To learn more about the issue, or to order a copy, check out the Principium webpage.

Share Button

Statement on Hungary’s New Church Law by FOREF

Hungary: Amended Church Law Remains at Variance with OSCE Standards and the European Convention on Human Rights


Forum for Religious Freedom Europe (FOREF) calls upon the Government of Hungary

  • to refrain from further changes to the legal status of religious communities except to remedy the violations of the right of religious freedom arising from the deregistration of churches in 2011;
  • to extend legal privileges to churches on the basis of objective criteria alone, and not on the basis of indeterminate discretionary prerogatives claimed by the State or Parliament;
  • to treat all religious communities equally in matters pertaining to religious practice;
  • to rewrite the proposed amendments to Act CCVI of 2011 to harmonize with Helsinki standards, international human rights law, and the ruling of the ECtHR in Magyar Keresztény Mennonita Egyház and others v. Hungary.

Persistent difficulties with Hungary’s church law

In 2011 Hungary enacted a new law on the legal status of churches (Act CCVI of 2011). The law stripped approximately 200 religious communities of legal personality, and reduced the number of legally recognized churches in Hungary to 14. In February 2012, responding to international pressure, Parliament expanded the number of recognized churches to 31. In February 2013, Hungary’s Constitutional Court ruled the deregistration of recognized churches had been unconstitutional. Responding to the Court’s decision, Parliament amended the constitution in March 2013. In June and September 2013, Parliament amended Act CCVI to create a two-tiered classification consisting of “religious communities” and “incorporated churches.” In September 2013, Parliament also amended the constitution explicitly to grant Parliament the authority to select religious communities for “cooperation” with the state in the service of “public interest activities.” In April 2014 the European Court of Human Rights (ECtHR) ruled in Magyar Keresztény Mennonita Egyház and others v. Hungary that Hungary had violated articles 9 and 11 of the European Convention on Human Rights (ECHR), a judgment which became final in September 2014. Just this month (September 2015), in response to the ECtHR decision, the Government of Hungary (GOH) has made public proposed amendments to Act CCVI of 2011. Unfortunately, those amendments fail to address the most serious violations of the right of religious freedom identified by the Court. First, transitional provisions with the proposed amendments would perpetuate, rather than correct the earlier violations of the ECHR. Second, discretionary powers afforded the state would continue the arbitrary recognition procedure criticized by both the ECtHR and the Venice Commission.

Proposed transitional provisions codify previous discrimination

After Hungary’s Constitutional Court found the deregistration of churches unconstitutional, the GOH amended the church law to create a two-tiered classification system, offering deregistered churches a chance to apply for status as “religious associations.” Despite the second tier, the ECtHR found Hungary’s deregistration procedure to have violated the right of religious freedom. Even after registering as religious associations, deregistered churches had far fewer rights than they enjoyed prior to 2011. The currently proposed amendments would replace the two-tiered classification system with a three-tiered system. However, a three-tiered system does nothing to address the underlying violation. Indeed, if two tiers failed to correct the violations caused by deregistration, it is hard to see how three tiers will address that problem more effectively.

In fact, religious communities in the lower tiers will continue to be denied rights they held previously as churches. For example, according to information provided by the Ministry of Justice, “religious associations” (the lowest tier), unlike other churches, will not be permitted to collect the voluntary 1% church income tax. Since this church tax directly supports religious activity, prohibiting some religious communities from collecting such a tax while permitting others, constitutes unjustified discrimination. Indeed, this provision of the law was explicitly criticized by the ECtHR. According to the Court:

only incorporated churches are entitled to the one per cent of the personal income tax earmarked by believers and the corresponding State subsidy. These sums are intended to support faith-related activities. For this reason, the Court finds that such differentiation does not satisfy the requirements of State neutrality and is devoid of objective grounds for the differential treatment. (Magyar Keresztény Mennonita Egyház v. Hungary, 112)

Given the explicit judgment of the Court, the GOH’s determination to preserve this discriminatory provision is surprising.

Additionally, transitional provisions stipulate that all “incorporated churches” (currently the highest tier) will automatically be recognized as “certified churches” (the new highest tier) once the new version of the law goes into effect. However, the majority of “incorporated churches” do not meet the criteria set down in the law for “certified churches.” “Certified churches” must either have at least 10,000 members or have received church income tax from at least 4000 people over five years. Based on the most recent census data, only 6 of the 31 “incorporated churches” have a membership of 10,000 or more. Based on publically available tax data, only 11 of the 31 incorporated churches consistently received voluntary church income tax from at least 4000 people between 2011 and 2014.

Furthermore, according to the proposed amendments, unlike “incorporated churches,” “religious associations” will have to apply with the courts for new legal status. The GOH thus proposes to implement the new amendments in a way that both discriminates between “incorporated churches” and “religious communities,” and also blatantly disregards the provisions of its own law. Since the original classification of religious groups into unequal tiers violated the right of religious freedom, perpetuating those distinctions with a new set of amendments cannot be considered a serious attempt to respond to the violations identified by the ECtHR.

Discretionary prerogatives claimed by the state allow for arbitrary discrimination

One of the most severely criticized parts of Act CCVI has been the provision according to which Parliament grants status as an “incorporated church” through a ⅔ vote. At first glance, the amendments appear to remove this provision, because registration in each tier will be determined by a court. However, the amendments also allow the state to enter into “cooperative agreements” with “certified churches” on a discretionary basis. This provision for discretionary subsidy of some, but not all religious communities amounts to a fourth category of legal recognition. The manner in which the state will exercise its “discretionary right” to enter into “cooperative agreements” is not specified in the church law. However, a reasonable interpretation of Hungary’s Basic Law suggests that this discretionary power is held by Parliament. Statements by government representatives as reported in the Hungarian press also indicate that Parliament will exercise this discretion.

OSCE standards require that the state remain neutral and impartial in its treatment of religious communities. Certainly, the state enjoys margin of appreciation in determining the legal framework for cooperation with churches; but having established that framework the state is required to treat all churches impartially within it. Any decision to enter into “cooperative agreements” with certain churches must be based on objective, relevant criteria. A procedure by which Parliament selects individual churches for “cooperation” lacks appropriate mechanisms to guarantee the decisions are based on objective, relevant criteria and in an impartial manner. Indeed, insofar as the determination to enter into a “cooperative agreement” is based on objective, relevant criteria, it is difficult to envision the manner in which such determinations are discretionary at all.

The proposed amendments to Act CCVI therefore rewrite the law without changing its essential content. Instead of repairing violations of religious freedom suffered by deregistered churches, the proposed amendments place those violations on new legal footing. Rather than correcting Parliament’s arbitrary power to bestow legal privileges on churches, the amendments relocate that arbitrary power to different parts of the law.

FOREF urges the Government of Hungary to refrain from submitting the currently proposed amendments to Parliament for a vote, to develop substantial, as opposed to cosmetic, changes to the law which are needed to address the identified violations of the European Convention on Human Rights, and to seek the assistance of participating States in harmonizing its church law with Helsinki standards, international human rights law, and the ruling of the ECtHR in Magyar Keresztény Mennonita Egyház and others v. Hungary.

FOREF Europe (Forum for Religious Freedom), Office: Seidengasse 28/4, 1070 Vienna, AUSTRIA
President: Dr. Aaron Rhodes, Secretary General: Peter Zoehrer
Phone: +43 6645238794, E-mail: foref.office@gmail.com, Website: foref.info, Blog: www.foref-europe.org

Share Button

Az EBESZ-ben téma lett az egyházi törvény

A 2015. EBESZ ülésszak alatt nyílatkozott a magyar egyházügyi törvényről a bécsi székhelyű Forum Relgionsfreiheit Europa (FOREF). Az eredeti nyílatkozat magyar fordítását az alábbiakban közöljük.

Magyarország: A módosított egyháztörvény továbbra sem felel meg az EBESZ és az Emberi Jogok Európai Bírósága követelményeinek


Az Európai Vallásszabadságért Fórum (FOREF) az alábbiakra szólítja fel Magyarország kormányát:

  • tartózkodjon a vallási közösségek jogi státuszának további módosításától, ellenben orvosolja a vallásszabadsághoz való jog 2011-es megsértését amely abból fakadt, hogy a vallási közösségeket megfosztották egyházi státuszuktól;
  • az egyházaknak kizárólag objektív kritériumok alapján juttasson kiváltságokat, nem pedig az állam vagy a parlament konkrétan meg nem határozott döntési kompetenciája alapján;
  • részesítsen minden vallási közösséget egyenlő elbánásban a vallási gyakorlatot illetően;
  • dolgozza át a 2011. évi CCVI törvény javasolt módosítását oly módon, hogy az harmonizáljon a Helsinki elvekkel, a nemzetközi emberi jogokkal, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Magyar Keresztény Mennonita Egyház és társai kontra Magyarország című döntésével.

A magyar egyháztörvény továbbra is problematikus

Magyarországon 2011-ben új törvényt hirdettek ki az egyházak jogi állásáról (2011. évi CCVI törvény). Ez a törvény megközelítőleg 200 vallási közösséget fosztott meg jogi személyiségétől és a jog alapján elismert egyházak számát 14-re csökkentette Magyarországon. 2012 februárjában nemzetközi nyomásra a Parlament 31-re növelte az elismert egyházak számát. 2013 februárjában a magyar Alkotmánybíróság az elismert egyházak státuszuktól való megfosztását alkotmányellenesnek minősítette. A Bíróság döntésére válaszképpen a Parlament 2013 márciusában módosította az alaptörvényt. 2013 júniusában és szeptemberében a Parlament módosította a 2011. évi CCVI törvényt azáltal, hogy kétszintes besorolást hozott létre amely alapján az egyházakat a „vallási közösség” vagy „bevett egyház” kategóriába sorolta. 2013 szeptemberében a Parlament módosította az alaptörvény azzal a nem titkolt céllal, hogy a Parlamentet ruházza fel azzal a jogosultsággal, hogy a vallási közösségek közül kiválassza azokat, amelyekkel együttműködik közcélú feladatok ellátásban. 2014 áprilisában az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a Magyar Keresztény Mennonita Egyház és társai kontra Magyarország című döntésében arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) 9. és 11. cikkelyét. Ez a döntés 2014 szeptemberében emelkedett jogerőre. Ez év szeptemberében (2015. szeptember), az EJEB döntésére válaszképp a Magyar Kormány nyilvánosságra hozta a 2011. évi CCVI törvény tervezett módosítását. Sajnos a javasolt módosítás nem orvosolja a vallásszabadsághoz való jognak a Bíróság által meghatározott legsúlyosabb megszegését. Először is, a javasolt módosítások átmeneti rendelkezései inkább súlyosbítják ahelyett, hogy orvosolnák az EJEE korábbi megszegését. Másodsorban az államnak biztosított döntési jog alapján továbbra is önhatalmúan döntene a bejegyzési eljárásban, amit mind az EJEB mind pedig a Velencei Bizottság kritikával illetett.

A javasolt átmeneti rendelkezések a korábbi diszkriminációt iktatják törvénybe

Miután a Magyar Alkotmánybíróság az egyházak státuszuktól való megfosztását alkotmányellenesnek ítélte, a Magyar Kormány módosította az egyházi törvényt egy kettős besorolási rendszert hozva létre és a státuszukat vesztett egyházaknak felkínálva a lehetőséget, hogy „vallási egyesületi” státuszért folyamodjanak. A kettős besorolási rendszer ellenére az EJEB úgy foglalt állást, hogy a magyar egyházak státuszuktól való megfosztása szembemegy a vallásszabadsághoz való joggal. A státuszukat vesztett egyházak, még azt követően is, hogy egyesületként lettek bejegyezve, jóval kevesebb joggal rendelkeznek mint 2011 előtt. A jelenlegi módosítási javaslat a kettős besorolási rendszert hármassá kívánja változtatni. A hármas rendszer azonban nem orvosolja az alapvető jogsértést. Sőt, ha a kettős besorolási rendszer sem tudta orvosolni a státuszvesztés jogi következményeit, miért tenné azt hatékonyabban egy hármas rendszer?

Az igazság az, hogy az alacsonyabb besorolású közösségek továbbra sem fogják visszakapni azokat a jogokat, amelyeket korábban mint egyházak élveztek. Például az Igazságügyi Minisztérium által közzétett koncepciója szerint a „vallási közösségek” (a legalacsonyabb szint) más egyházakkal ellentétben nem lennének jogosultak a jövedelemadóból felajánlható 1%-os egyházi hozzájárulásra. Mivel ez a hozzájárulás közvetlenül a hitéleti tevékenységet támogatja, indokolatlan diszkriminációnak minősül az, ha bizonyos vallási közösségek elfogadhatják az effajta hozzájárulást míg mások nem. A törvény ezen rendelkezését az EJEB is határozottan kritizálta. A Bíróság szerint:

Csak a bevett egyházak szedhetik be a hívők által felajánlott személyi jövedelemadó 1 százalékát és az azt kiegészítő állami támogatást. Ezek az összegek a hitéleti tevékenységet hívatottak támogatni. A Bíróság emiatt úgy találja, hogy az effajta megkülönböztetés nem felel meg az állam semlegességének követelményének, és nem találja nyomát semmilyen objektív kritériumnak amely ezt a megkülönböztető bánásmódot indokolná. (Magyar Keresztény Mennonita Egyház v. Hungary, 112)

A Bíróság félreérthetetlen döntése fényében meglepő, hogy a Magyar Kormány továbbra is ragaszkodik a diszkriminációt állandósító rendelkezéshez.

Emellett az átmeneti rendelkezések szerint minden „bevett egyházat” (ez jelenleg a legmagasabb szint) automatikusan elismernek mint „bejegyzett” egyházat (az új legmagasabb szint) ha a véglegesített törvény hatályba lép. A „bevett egyházak” többsége azonban nem felel meg a törvényben a „bejegyzett egyházaktól” megkövetelt feltételeknek. A „bejegyzett egyházaknak” vagy 10 000 fős tagsággal kell rendelkezniük, vagy legalább 4000 magánszemély kellett hogy felajánlja befizetett személyi jövedelemadójának egy százalékát egy ötéves időszak alatt. A legfrissebb népszámlálási adatok alapján a 31 bevett egyházból csak 6 rendelkezik 10 000 főt elérő vagy meghaladó tagsággal. Nyilvános adóadatok alapján a 31 bevett egyház közül csak 11 kapott rendszeres adófelajánlást több mint 4000 magánszemélytől 2011 és 2014 között.

Ezen túlmenően, a módosítási tervezet szerint a „bevett egyházaktól” eltérően a „vallási egyesületeknek” a bírósághoz kell folyamodniuk új jogi státuszért. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Kormány a javasolt új módosítással különbséget tesz a „bevett egyházak” és a „vallási közösségek” között és egyúttal saját törvénye rendelkezéseit is figyelmen kívül hagyja. Mivel a vallási csoportok eredeti, egyenlő elbánást nélkülöző besorolása megszegte a vallásszabadságra vonatkozó jogot, ezen különbségek további fenntartása új módosítások révén semmiképpen nem tekinthető az EJEB által kifogásolt törvényszegések kiigazításának.

Az állam saját hatáskörű döntési joga önkényes diszkriminációhoz vezet

A CCVI törvény leginkább kritizált aspektusa azt volt, hogy az Országgyűlés „bevett egyházi” státuszt kétharmados szavazás alapján adományoz. Első olvasatra úgy tűnik, hogy a módosítás kiiktatja ezt a rendelkezést mivel mindegyik szinten a bíróság dönt a regisztrációról. A módosítás azonban lehetővé teszi az állam számára, hogy „együttműködési megállapodásokat” kössön a „bejegyzett egyházakkal” saját belátása alapján. Ez a rendelkezés, amely alapján bizonyos vallási közösségek többlet támogatáshoz juthatnak míg mások nem, tulajdonképpen egy negyedik szintet teremt a jogi elismerésben. Az egyházi törvény nem tér ki arra, hogy az állam hogyan fog „együttműködési megállapodásokat” kötni saját belátása alapján. Azonban Magyarország Alaptörvényének ésszerű értelmezése alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a saját belátás szerint hozott döntési jogot az Országgyűlés gyakorolhatja. A kormányképviselők nyilatkozatai a magyar sajtóban szintén azt a benyomást keltik, hogy az Országgyűlés fogja ezt a jogot gyakorolni.

EBESZ szabályok megkövetelik, hogy az állam maradjon semleges és legyen pártatlan a vallási közösségekkel szemben. Az államnak bizonyosan van némi mérlegelési joga az egyházakkal létesítendő jogi együttműködés kereteit illetően, de az állam, miután megteremtette ennek a kereteit, köteles ezen belül pártatlan maradni minden egyházzal szemben. Ha az állam „együttműködési megállapodást” köt bizonyos egyházakkal, azt csak objektív és releváns kritériumok alapján teheti. Az ahogy az Országgyűlés kiválasztja, hogy melyik egyházzal kíván együttműködni nélkülözi az eljárásbeli garanciát arra, hogy a döntések objektív és releváns kritériumok alapján, pártatlanul szülessenek meg. Egyébként is, ha az „együttműködési megállapodás” létesítése objektív és releváns kritériumok alapján dől el, nehéz olyan szituációt elképzelni amelyben egy ilyen döntés mérlegelési jogon alapul.

A CCVI törvény javasolt módosítása tehát megváltoztatná ugyan a törvényt, de anélkül, hogy annak lényeges tartalmát érintené. Ahelyett, hogy a státuszukat vesztett egyházak jogfosztását orvosolná, a javasolt módosítás a vallásszabadsághoz fűződő jogot sértő rendelkezéseket új jogi alapra helyezi. Ahelyett hogy a törvény kiigazítaná azt a helyzetet amelyben az Országgyűlés saját hatáskörben osztja a jogi kiváltságokat az egyházaknak, a módosítások ezt az önkényes döntési jogot más jogi formába öntik.

A FOREF felszólítja a Magyar Kormányt, hogy a jelenlegi törvénymódosítást ne nyújtsa be a Parlamentnek szavazásra, alapvetően módosítsa a törvényt és ne csak kozmetikázza azt, úgy hogy a törvény képes legyen orvosolni az Emberi Jogok Európai Bírósága által megállapított törvényszegéseket, és kérjen segítséget a Helsinki Egyezmény tagállamaitól annak érdekében, hogy a magyar egyházi törvény megfeleljen a Helsinki követelményeknek, a nemzetközi emberi jogoknak, valamint az EJEB Magyar Keresztény Mennonita Egyház és társai kontra Magyarország című döntésének.

Share Button

2015 Draft of Hungarian Church Law in English

Christians Associated for Democracy has translated the newest draft of Hungary’s law on the “legal status of churches” into English. The European Court of Human Rights had found an earlier version of the law to violate the right of religious freedom.  The amended law attempts to redress those violations by introducing a three-tiered classification system for religious communities: “religious associations,” “registered churches,” and “certified churches.” Additionally, the law allows the state to enter into “cooperative agreements” with “certified churches” on a discretionary basis to subsidy their “public interest activities.”

The new draft of the law, made public in early September 2015, will need to be scrutinized carefully by legal scholars and human rights groups. According to Dr. David Baer, professor at Texas Lutheran University and a member of the executive board of Christians Associated for Democracy, the draft “marks a significant improvement over earlier versions of the church law in that it provides explicit rights and protections for religious communities classified in the lower tiers. These improvements notwithstanding, however, the proposed amendments fail to address a number of crucial violations of the right religious freedom identified by the European Court of Human Rights, and is likely to be the occasion of further legal action before the Court.”

The proposed changes to Hungary’s church law will be a topic for discussion at this year’s OSCE Human Dimension Implementation meeting in Warsaw, at a side event hosted by FOREF (Forum for Religious Freedom Europe) on September 30, from 1:00-3:00 p.m..

The English text of the draft of the law, as well as excerpts from the rationale for the amendments provided by the Hungarian Ministry of Justice, can be downloaded via the links below.

Amended church law_Act CCVI_9.15_en

Excerpts of rationale for amendments to Hungary’s church law_9.13

The Hungarian text of the draft law, and the Hungarian text of the rationale can be downloaded via the links below.



Share Button

Christians Associated Assists in Translation of New Book

PrintChristians Associated for Democracy provided assistance in translating a book on the state of religious freedom in Hungary. Written by Dr. David Baer, the book was published in both English and Hungarian by the John Wesley Publishing House / Wesley János Kiadó, with the bilingual title Essays in Defense of Religious Freedom / A vallásszabadság védelmében. The author documents the impact on religious minorities of Hungary’s discriminatory “law on the status of churches.” Persons interested in the book can purchase it through Books and Java Booksellers or by contacting info@christiandemocracy.org. The preface to the book can be downloaded in English and Hungarian.

Share Button

Hungarian Government Continues to Disregard Ruling on Church Law by European Court of Human Rights

June 12, 2014
Budapest, Hungary


Hungarian Parliament, photo Dennis Jarvis

A parliamentary Committee on Justice held a hearing today in Budapest to determine whether the applications of five religious communities for church status should be forwarded to Parliament, which would need to approve the applications with a 2/3 super-majority vote. The five religious communities in question were deprived of church status in 2011, when Hungarian Prime Minister Viktor Orbán’s parliament passed a new law on the status of churches. The Committee on Justice will determine next week whether the five religious communities in question are “suitable for cooperation with the state in promoting community goals,” a condition for church recognition laid down in the new law. By insisting that it would evaluate religious communities on the basis of their “suitability for cooperation,” the Committee on Justice appears to be signaling its intention to ignore a recent ruling of the European Court of Human Rights, which found Hungary’s church law in breach of the European Convention on Human Rights.

In February 2013, Hungary’s Constitutional Court found significant portions of the church law unconstitutional and restored the church status of numerous religious communities. Orbán’s government refused to recognize the legal implications of the ruling, and later amended the Hungarian constitution in an attempt to overturn the decision. In April 2014, the European Court of Human Rights (ECtHR) ruled that by stripping churches of their legal status, Hungary’s church law violated the right of religious freedom and was in breach of the European Convention. The ECtHR also ordered the Hungarian government to pay reparations to those churches which had brought their compliant to the Strasbourg court. A spokesman for the Hungarian government, in an early reaction to the decision, stated that Hungary has no obligation to adhere to rulings of the European Court. One of the religious communities present at today’s hearing, Pastor Iványi’s Hungarian Evangelical Fellowship, not only had its legal status restored by Hungary’s Constitutional Court, but also was among the Hungarian churches which won their case in Strasbourg. When a member of the Committee of Justice pointed this out, the chairman of the committee, György Rubovszky, insisted that Hungarian Evangelical Fellowship had been deprived of its church status legally.

Share Button

Christians Associated Helps Translate ECtHR Decision

Christians Associated for Democracy facilitated in translating into Hungarian the decision by the European Court of Human Rights on Hungary’s 2011 Church Act.  Both the Hungarian translation and the English original are made available here.

Magyar Keresztény Mennonita Egyház és társai kontra Magyarország

Case of Magyar Kereszteny Mennonita Egyhaz and others v. Hungary

Share Button

Pentecostal Church in Hungary Helped by Christians Associated for Democracy

Dr. David Baer, a member of the executive board for Christians Associated, submitted an expert opinion in support of a legal petition filed by Church of God United Pentecostal Church in Hungary.  Church of God in Hungary is affiliated with United Pentecostal Church International based in the United States. The Hungarian affiliate was deprived of legal status in 2011 and is currently reapplying for recognition as a church.  Their application was evaluated by an unnamed expert on religion appointed by the Hungarian government.  The unnamed expert concluded Church of God did not meet the conditions needed for legal recognition as a church in Hungary.  In his own expert opinion, Dr. Baer disputed this conclusion.

Share Button
« Older posts